2012. november 12., hétfő

~10.fejezet~

Key össze volt zavarodva... - Kövér Szamár.. és.. ő?
Nézett rám a hízelgő szemeivel.
Egyetértően bólintottam, nyilvánvalóan nem tudtam nem egyet érteni.
Elmosolyodott és behúzott a szoba egyik sarkába..
- Miért nem mondtad el nekem előbb??!! -suttogta a fülembe.
- Nem tudtam hogy reagálnál, ha megtudnád. -mondtam bocsánatkérően.
Nevetésben tört ki.
- Komolyan Key?!? Az én elmém kiégett, te pedig itt nevetsz? -ütöttem meg egy kicsit a mellkasát.
- Ahhh... -sóhajtott fel, közeledett, és egy hajtincsemet a fülem mögé tette.
- Miért hezitáltál azon, hogy elmondj nekem valamit ami ennyire kellemes! Tudod, hogy mennyire boldog vagyok, amiért a legjobb barátommal randizok? Nem csak azért mert lefogytál.. vagy pontosabban pokoli nagyon.. -gyomorba vágtam. Megfogta a kezeimet. - Azért, mert elképesztő vagy. Tudtam, hogy van közöttünk valamiféle kötelék, csak az nem tudtam, hogy ez az.
- Szóval nem vagy mérges, amiért nem mondtam el neked? -kérdeztem beharapva a számat.
Önelégülten vigyorodott el és a fülembe súgott.
- Nos, biztos vagyok benne, hogy valamivel jóvá teheted.. - a finom fürtjei csikizték a fülemet, amíg a keze a hátamat simogatták közelebb húzva hozzá.
- Hé kontrolláld magad Key.. a partin vagyunk. -mondtam elküldve a hangulatot, majd elsétáltam.
Nos, amíg mi töltöttük az időnket a találkozón mindenki sokkban volt, amikor meglátott engem... nem tudták elhinni, hogy én voltam, a régi Kövér Szamár a szívben.
De nos, a találkozónak vége lett, és Key hazavitt kocsival.. Sica-nak volt egy ügye a közép iskolában Luhannal, szóval szerintem ő vele ment.
Rajta kaptam Key-t, hogy engem bámul, miközben ő vezet... visszamosolyogtam rá.. és nem sokára otthon voltunk.
Key követett engem a tornácra.
- Tudod Key.. a házad szemben van.. -mondtam neki miközben felé fordultam és a házára mutattam... közelebb jött és mosolygott.
- Igen.. de Minho vitt magával néhány lányt.. szóval úgy gondoltam bemehetnék... -mosolygott..
Tudtam, hogy hazudik.. de túlságosan szerettem ahhoz, hogy nemet mondjak.
Kinyitottam az ajtót és a szobámba szaladtam... átöltözni valami kényelmesebbe.
Amikor visszaértem láttam, hogy Key otthon érezte magát, ahogy ledobta magát a kanapéra és ahogy nézett egy random filmet..
- Hé, megmentettem neked egy helyet bébi... -megütögette a mellette lévő helyet.. odamentem és mellé ültem.. amikor megcsókolt.. én pedig természetesen visszacsókoltam.

- Key -

- Fáradt vagy bébi? - kérdeztem a ragyogó barátnőmet, amíg néztünk valami random filmet a TV-ben.
- Nem igazán.. -mosolygott amint a szemei kipattantak, ami engem megnevettetett.
- Fáradtnak látszol. -mosolyogtam.. megsimogattam a haját, miközben közelebb húzódott hozzám, fejét a mellkasomra helyezte és cukin ásított.
- Gyerünk! Menjünk aludni! -mondtam, majd a távirányítóval kikapcsoltam a TV-t. Lassan felállt és megfogta a kezem, majd maga után húzott a szobájába, nyilvánvalóan nem volt fáradt.
Amikor beértünk a szobába bezártam az ajtót, úgy éreztem meg kell csókolnom, szóval megtettem és a  szenvedélyesen a falhoz nyomtam.
*kihagy..   .....kihagy* kkkkkkk
- Mondtam, hogy nem vagyok fáradt. -suttogta amikor lefeküdt mellém amiután nem tudok emlékezni mennyi ideje már.
Hangosan kacagtam és aztán közelebb mentem megcsókolni a homlokát. - Örülök, hogy nem voltál.
Igazán nem tudtam emlékezni, mi történt azután a pillanat után, túl terhelt voltam. De van egy dolog amire emlékszem, az az éjjel volt a legjobb éjjel az életemben. Soha nem éreztem még azt, amit akkor. Tökéletes volt. Ő volt tökéletes.  _________ volt a tökéletes nőm.




ohh.. mi történt? kkkkkk
U.i: a 11. fejezet 18+ abban van a *kihagy.. .....kihagy* :D

Ez ultra cuki csak azért ^^

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése